A Cameron-képlet
Alternatív versenyidő-jósló, amely azon alapul, hogyan csökken az átlagsebesség a távval.
A Dave Cameron által kifejlesztett Cameron-képlet egy görbéből jósolja meg a versenyidőket, amely azt írja le, hogyan csökken a futó átlagsebessége a táv növekedésével. Szemben a fix kitevős Riegel-képlettel , a Cameron-görbe rövid távokon meredek, hosszúakon ellaposodik, így az, hogy mennyit lassul a jóslat, attól függ, hol helyezkedik el rajta a két verseny.
A KÉPLET
T2 = T1 × (D2/D1) × [f(D1) / f(D2)]
f(d) = a − b·d + c / dk
Hogyan működik a képlet
Cameron f(d) = a − b·d + c / dk függvénye, ahol d méterben értendő, azt az átlagsebességet adja meg, amelyet egy futó az adott távon tartani tud. Az első néhány kilométeren gyorsan csökken, utána lassan. A jóslat az ismert idő, a távval és a két sebesség arányával skálázva: T2 = T1 × (D2/D1) × f(D1)/f(D2).
5K-ról vagy 10K-ról maratonra az f(D1)/f(D2) értéke körülbelül 1,16, illetve 1,11, így a Cameron jobban lassítja az iramot, mint a Riegel-féle fix kitevő: az általa jósolt maratoni idő néhány perccel lassabb. Szomszédos távok között (5K → 10K, 10K → félmaraton) a két képlet néhány másodpercen belül egyezik.
A Calcpace a Cameron által 2001-ben közölt metrikus változatot használja, amelyet 800 m-től a maratonig terjedő teljesítményekre illesztettek. Ezen messze túl a görbe értelmét veszti (kb. 445 km-nél eléri a nullát), ezért a Calcpace a Cameron-képletet csak 100 km-ig használja; hosszabb távokra használja a Riegel-képletet.
Példa
Lefutott egy 10K-t 42:00 alatt. Mi a jósolt maratoni ideje?
f(10000) ≈ 13.7687
f(42195) ≈ 12.4001
T2 = 2520 × (42195/10000) × (13.7687 / 12.4001)
T2 ≈ 11 807 s ≈ 3:16:46
A Riegel ugyanerre a bemenetre 3:13:12 időt ad: a Cameron néhány perccel óvatosabb.
A számoláshoz internetkapcsolat kell. A gomb visszajön, amint újra van internet.
Cameron vs. Riegel — mikor melyiket használjuk
| Ismert → Cél | Cameron | Riegel | Különbség |
|---|---|---|---|
| 5K (20:00) → 10K | 41:39 | 41:41 | −0:02 (gyakorlatilag ugyanaz) |
| 5K (20:00) → Maraton | 3:15:11 | 3:11:49 | +3:22 (Cameron konzervatívabb) |
| 10K (42:00) → Maraton | 3:16:46 | 3:13:12 | +3:34 (Cameron konzervatívabb) |
Egyik képlet sem veszi figyelembe a terepet, az edzésmúltat vagy a verseny napi körülményeit. Útmutatóként használja őket, ne garanciaként.
Tesztelje a két képletet egymás mellett
Adjon meg egy ismert versenyeredményt, és hasonlítsa össze a Riegel és a Cameron jóslatokat.
A számoláshoz internetkapcsolat kell. A gomb visszajön, amint újra van internet.
Cameron-képlet: mikor és hogyan használja
A Dave Cameron által kifejlesztett Cameron-képlet egy görbéből jósolja meg a versenyidőket, amely azt írja le, hogyan csökken az átlagsebesség a távval — rövid versenyeken meredeken, hosszúakon laposabban. A Riegel egyetlen fix kitevőjével szemben az általa jósolt lassulás attól függ, hol helyezkedik el a két táv ezen a görbén. A Calcpace a Cameron által 2001-ben közölt metrikus változatot használja, méterben megadott távokkal.
A gyakorlatban a Cameron mindig konzervatívabb a Riegelnél, ha a cél maraton: 5K-ról, 10K-ról vagy félmaratonról is néhány perccel lassabb időt ad. Szomszédos távok közötti becsléseknél a két képlet szorosan egyezik. A Calcpace prediktora mindkettőt párhuzamosan futtatja, hogy összehasonlíthassa őket.
Egyik képlet sem általánosan pontosabb – mindkettő empirikus modell ismert korlátokkal. A legjobb a két eredmény közötti tartományt a célideje konfidenciaintervallumaként kezelni.
Hogyan működik?
Mikor érdemes a Cameront használni Riegel helyett?
Használja a Cameront óvatos második véleményként, amikor hosszú versenyt — mindenekelőtt maratont — becsül rövidből, például 5K-ból vagy 10K-ból: jobban lassítja az iramot, mint a Riegel, így teret hagy annak az állóképességnek, amelyet egy rövid verseny nem tesz próbára. Szomszédos távok közötti becsléseknél (10K-ról félmaratonra) a két képlet nagyon hasonló eredményt ad.
Melyik képlet pontosabb?
Egyik sem általánosan jobb. Mindkettőt nagy versenyadatbázisokból vezették le, és a távolság-sebesség összefüggés különböző aspektusait ragadják meg. A tényleges pontosság a teljesítmény minőségétől, a pályaprofiltól és az edzésspecifikusságtól függ.
Használhatom ezeket a becsléseket ultrafutásokhoz?
Nem — mindkét képletet maratonig terjedő versenyadatokon kalibrálták, és a Calcpace a Cameron-képletet csak 100 km-ig futtatja. Ultratávokon (50K, 100K, 100 mérföld) a teljesítményt a táplálkozás, az alvás, a terep és a mentális kitartás határozza meg, amelyeket egyetlen iramalapú képlet sem ragad meg. Ultrákhoz a pályaspecifikus adatbázisok és az edzői útmutatás sokkal megbízhatóbbak.